Három helyre utazunk ma, melyeknek egyetlen közös jellemzőjük, hogy egyedülállóan érdekesek
- Zsámbékon a Kókusz fedőnevet viselte az egykori rakétabázis, mely valós, vagy vélt ellenség támadásától védte a fővárost.
- Tatabányán a Turul szobortól pár lépésnyire egyetlen teremből álló, 45 méter hosszú és 18 méter magas csarnok két hatalmas kerek nyílással szakad a felszínre. E mellett a padlószinten is nyílik még három különálló bejárata, ahonnan az egész Tatai-medencére remek kilátás nyílik.
- A Fényes Tanösvény egy negyvenhárom állomással rendelkező, 1,5 kilométer hosszú ökoturisztikai útvonal, amely interaktív módon mutatja be a fürdő területének természeti kincseit.
Egy zsámbéki OMV benzinkútnál tartott kávészünet után…
9:00 órától az egykor szigorúan titkos Zsámbéki Rakétabázist fogjuk felfedezni
A tizenöt hektáros terület volt korábban a Magyar Néphadsereg 1159-es számú honi légvédelmi rakétaosztályának bázisa. Annak idején százötven, nagyobbrészt sorkatona teljesített itt folyamatos, huszonnégy órás szolgálatot, feladatuk Budapest légterének védelme volt. A Kádár-korszakban az ország vezetése - a hidegháború leghűvösebb időszakában - a hatvanas években határozott úgy, hogy Budapestnek mint kiemelt gazdasági és politikai központnak erős légtérvédelemre van szüksége. A Néphadsereg a baráti Szovjetunióból szerzett be (SZ-75M) Volhov, illetve (SZ-125) Nyeva közepes hatótávolságú rakétarendszereket, majd kialakította a főváros körül a tizenegy bázisból álló „tűzgyűrűt”.
A zsámbékihoz hasonlóan a többi bázis is a legszebb környezetben, lenyűgöző panorámájú helyeken épült, többik között Pilisszentlászlón, Pilisszentkereszten, Etyeken. Az etyeki támaszpont például a „Pajzs”, a fóti a „Búza”, a pilisszentkereszti a „Sétány”, a pilisszentlászlói Lom-hegyen lévő a „Vésnök”, az Urak asztala nevű magaslaton trónoló a „Cenzor”, a zsámbéki pedig a „Kókusz” kódnevet kapta.Zsámbékon a közepes hatótávolságú Volhov rendszer volt hadrendben. Hatalmas, tíz méternél is hosszabb, hetven centi átmérőjű, két és fél tonnás indulótömegű, kétfokozatú rakétáival egy nagyjából ötven kilométeres átmérőjű területet tudott levédeni. A rakétának nem kellett a célpontba csapódnia, elég volt nagyjából hatvan méterre megközelítenie, ott felrobbant és a repeszek tették a dolgukat. Pontosabban tették volna, de Magyarországon hála Istennek soha nem indult élesben rakéta.A légvédelmi támaszpontok úgynevezett békebázisok voltak, vagyis csak békeidőben voltak használatosak. Ha Magyarország háborúba keveredett volna, a katonáknak három és fél órájuk lett volna arra, hogy rakétákkal, indítóállásokkal, radarokkal, lokátorokkal együtt mindent összepakoljanak és elinduljanak egy titkos kitelepülési helyre, ahol aztán összerakták volna a rendszert és elkezdtek volna ellenséges repülőgépekre vadászni. Erre azért lett volna szükség mert az állandó bázisok az ellenség (akkoriban a NATO) által ismert helyeken voltak és egy modern háborúban az első csapás ezek megsemmisítése. (forrás: 24.hu)Bár korábban attól féltünk, hogy Benneteket nem igazán érdekelnek a múlt „férfias játékszerei”,de utolsó látogatásunkkor mégis igen nehezen tudtunk tovább indulni.
Bejárható a rakétabázis területe, megtekinthető az interaktív Légvédelmi Kiállítás (10 méterrel van a föld alatt az egykori parancsnoki bunkerben). Beton fedezékek, légvédelmi indítóállások, készenléti épület… Az egyetlen elhagyott katonai létesítmény Magyarországon, ami eredeti állapotában látható.
A program körülbelül 2 órát vesz igénybe
Belépődíj: 2.000 Ft/fő
Innen autóbusszal körülbelül 40 percet utazunk Tatabánya keleti csücskéig, a Kő-hegyre
Rövid séta murvás ösvényen és néhány lépcső vezet a Turul kilátótól a Szelim-barlanghoz. Bár nem túrázunk, azért ennek megfelelő cipőben gyertek! A lépcsők biztonságosak, de meredeken vezetnek a bejáratig! A turistaúton érkezve először a barlang lefelé tátongó, mennyezeti felszakadásai előtt megyünk el, ahonnan már sejthető az alattuk lévő üreg nagysága. A továbbvezető turistaút lépcsői a barlang észak felé néző, kicsi, keskeny bejáratához vezetnek, ahol az alig ajtónyi méretű bejáraton bebújva letaglóz a belső csarnok gigantikus mérete. Az egyetlen teremből álló, 45 méter hosszú és 18 méter magas csarnok két hatalmas kerek nyílással szakad a felszínre. E mellett a padlószinten is nyílik még három különálló bejárata, ahonnan az egész Tatai-medencére remek kilátás nyílik.
Bár elhelyezkedése és jellege alapján tipikusan alkalmas ősemberi hajléknak, a 20. század eleji, barlangokat érintő ásatási láz mégis sokáig elkerülte ezt a helyet.
A legmélyebb rétegekből előkerült csontmaradványok és kőeszközök arra utalnak, hogy már 70-80 ezer évvel ezelőtt is ismerte és használta a barlangot a neandervölgyi ősember. Nemcsak az általa használt kő és kovaeszközök kerültek innen elő, hanem a vadászatok során elejtett nagyemlősök, a mamut, az ősbölény, és az óriásszarvas csontmaradványai is. A felsőbb, fiatalabb rétegekből több, különböző kultúrához tartozó őskori lelet is előkerült, például olyan tűzkőből készült kaparószerszám, melyhez hasonlók a közeli Jankovich-barlangból is ismertek. A legfelső kitöltési szintből főleg a középkorból származó eszközök és cseréptöredékek voltak, köztük feltűnően sok emberi csontmaradvánnyal.
A temérdek emberi csont jelenthette a barlanghoz fűződő mondák gyökerét. A legismertebb monda szerint a török időkben 7 falu – Környe, Bánhida, Galla, Szőllős, Baj, Agostyán, és Tardos – népe menekült ide és rejtőzött el a környéken dúló és fosztogató seregek elől. (forrás: dunaipoly.hu)
Innen ismét buszra szállunk, de csak pár kilométert utazunk Tatára a Fényes Tanösvény parkolójáig.
Tatán, a „Vizek Városában”, a mai Fényes-fürdő területén törtek fel egykoron a legnagyobb hozamú karsztforrások, amelyek azonban a környék szénbányászata miatt a szocializmus évtizedeiben kiapadtak. A bányászat megszűnését követően azonban 2001-től fokozatosan újra működésbe léptek a karsztforrások. A Fényes Tanösvény mintegy 1 kilométeres pallóútja Magyarországon teljesen egyedülálló, vízben álló égererdő felett kanyarog, ahonnan folyamatosan lehet lesni a vízi világot és a mélyből feltörő, csodálatosan tiszta karsztforrások millió buborékát. (forrás: termeszetjaro.hu)
A térség egyedülálló növénytársulásoknak és állatvilágnak ad otthont, megtalálható itt többek közt a fokozottan veszélyeztetett Pókbangó, a Fehér tündérrózsa és a Selymes boglárka. Ezenkívül jelentős a helyi madárfauna: az Erdei fülesbagoly és a Pettyes vízicsibe mellett megfigyelhető a fokozottan védett Cigányréce is. (forrás: tataifenyestanosveny.hu)
Belépő díjak:
kedvezményes jegy: 1.700 Ft
teljes árú jegy: 2.200 Ft
Ha marad időnk elidőzünk még Tatán. Az Öreg-tó és Cseke-tó a belvárosban található az 1-es főút két oldalán.
Az Öreg-tó partján akár beülhetünk egy kávéra, vagy ehetünk pár falatot, míg a Cseke-tónál érdemes ellátogatni az Angolparkba a műromokhoz.
A hazaindulást 17:30 órakor terveztük.
- Az indulás a XIV. kerület Mogyoródi út és a Hungária körút sarkán lévő murvás parkolóból lesz reggel 7:30 órakor.
- Az egész napos autóbuszbérlés díja: 16.000 Ft személyenként
- SZÉP-kártyával fizetés esetén az utazás költsége: 16.600 Ft személyenként.
- Az autóbuszbérlés előleg díja 8.000 Ft (SZÉP-kártya esetében: 8.290 Ft) személyenként, mely része a kirándulás árának.
- A fennmaradó összeget akár utalva, akár a kirándulás alatt készpénzben is ki lehet fizetni.
- Jelentkezni a weboldalon megtalálható – „jelentkezem” gomb segítségével, vagy a felső menüsor „Jelentkezés” menüpontjára kattintva lehet.
- Jelentkezés menetét az utazási feltételekben olvashatjátok vagy kérjetek telefonon segítséget tőlünk:
- Zita: +3620 216 2752
- Gábor: +3620 4343 895
Várunk Benneteket szeretettel!