kirandulas_20250719


Ma három helyszínre megyünk Mátraalján…. 

  • Az első helyszínünk egy ősi szakrális központ Szurdokpüspökiben
  • Molnár Károly elmeséli a Gyöngyöspatai Kisboldogasszony templom történetét.
  • 3 kilométeres (oda-vissza) sétával a vadregényes Apci-tengerszem partjához sétálunk

Szurdokpüspöki szentkút (Istenanyánk szent kútja) a Hollósdombon található. A Táltos Hagyaték őrzői építették újjá a több ezeréves Istenanya kutat, mely Mátyás király korát megelőzően Magyarország három leghíresebb szent helyének egyike volt.

Szent István király idejében Szurdokpüspöki egyike volt Magyarország szellemi központjainak. Három ilyen hely, szellemi központ volt az országban: Esztergom, Kalocsa és Szurdokpüspöki. Istenanyánk szent kútjának helye egy ősi szakrális központ. Szurdokpüspöki térségében ásatásokat folytattak, kelta időbeli emlékeket találtak, melyek 12 ezer évesek.

Szent István király kijelölte Magyarország egyik szellemi központját erre a helyre. Nemcsak a szellemi vezetés központja lett ez a hely, az emberek ezrei, százezrei zarándokoltak el ide. Olyan láthatatlan, megmagyarázhatatlan, kézzel foghatatlan, mégis tapasztalható csodák történtek, melynek híre ment az egész világban. Akik ennek a kútnak a vizéből ittak, akik ennek a kútnak a vizében megmosakodtak, azok meggyógyultak. (forrás részlet: kornyeke.hu)

Mi járványűzésre fogjuk használni ezt a lehetőséget!

Nem messze a kúttól van egy remetebarlang is, ahol régen, sok éven keresztül remeték éltek. Ők őrizték ennek a helynek a titkát… de mint tudjuk: „Amiről már két ember tud, azt már mindenki tudja.”

Ha szerencsések vagyunk, a szent-kúttól pár lépésnyire egy időszakos vízesés is található. Ide is elsétálunk…


Az itt eltöltött idő elegendő energiát ad, hogy tovább folytassuk a kirándulásunkat, következő állomásunk Gyöngyöspatán a Kisboldogasszony templom.


A templomot a XV. században építették gótikus stílusban, majd a XVII. században átépítették. Az 1853-ban ismét gótikus formát kapott a tornya. Egyedüli az országban a Jézus családfáját ábrázoló oltár, a Jessze-fa. Jessze életnagyságú szobra fekszik a gyertya oltáron, törzsökéből hatalmas fa sarjad, ágain Jézus ősei, királyok, próféták - közöttük Salamon és Dávid király. Ágai körbeforgják a Mária születését ábrázoló festményt. Az ágak felett Szűz Mária látható, karján a kisded Jézussal. (forrás: miserend.hu)

11:00-12:00 óra között az idegenvezetést Molnár Károly tarja nekünk.

Persze Gyöngyöspatán van is  más látnivaló is…

A „Hétsoros Pincefalu” területe már az avar korban is lakott volt. Az itt végzett ásatások során megtalált leletek (pl. a metszőkés) tanúbizonysága szerint pedig még szőlőtermesztést is folytattak az akkori emberek.



A szőlőtermesztés hagyományai Gyöngyöspata egész történetét áthatja. Még a török hódoltság sem szegte kedvét a gazdáknak. A XVI. századtól a térségben még az egyes űrmértékeket is a településről nevezték el, például az úgynevezett patai icce, patai pint.



A patai szőlőhegyeket hagyományosan föld-, kőgáttal kerítették körbe. A szőlőterületek alsó részébe gyümölcsfákat ültettek, általában cseresznyét, meggyet, diót és körtét.

A török idők után jelentős fajtaváltás történt. A középkori fehérszőlő-kultúra mellett egyre fontosabbá vált a vörösborszőlők termesztése is. A fehér és vörösborszőlő-fajtákat külön dűlőkbe ültették. A fehér szőlők közül különösen elterjedt volt a Lisztes fehér, a Juhfark, a Margit (Mézes fehér), a kékszőlők közül a Kadarka és a Csókaszőlő.

A XIX. században már szinte minden szőlőben volt egy „gunyhó”, ahol kint is aludtak a gazdák. (forrás: gyongyospata.hu)

Fakultatív program keretében felsétálunk a domboldalra és pincesor utcái felett további két Árpád-kori templomot, illetve romot is találunk.


Következő helyszinünkre is egy kicsit sétálni kell… a tóhoz zömével földút vezet, a húsüzemtől nagyjából másfél kilométert kell sétálni.

Korábbi mártaaljai kirándulásunkon egy kisebb túrával értük el az Apci tengerszemet, ezért most kicsit változtattunk az útvonalon. 

Apc község házait elhagyva a húsüzem melletti parkolónál hagyjuk az autónkat, innen sétálunk fel a nagyjából másfél kilométer távolságban megbújó tóhoz. Nagyon eltévedni nem lehet, de mivel az úton csak egyetlen elágazásnál jelzik a megfelelő irányt, érdemes időnként rápillantanunk a térképre, jó helyen járunk-e. A kis erdei séta után, aminek a vége már egészen vadregényesnek mondható, egyszer csak elénk tárul az apci Somlyó és a Nagy-Hársas között csillogó víztükör, amit egyébként Széleskő-bányatónak is hívnak. (forrás: turistamagazin.hu)

A környéken kirándulva nem hagyhatjuk ki Pásztón a Csibe cukrászdát, ahová a mai megtett kilométerek után, lelkiismeretfurdalás nélkül lépünk be.


A hazaindulást a cukrászda után terveztük.


  • Az indulás a XIV. kerület Mogyoródi út és a Hungária körút sarkán lévő murvás parkolóból lesz reggel 8:00 órakor. 
  • Az egész napos autóbuszbérlés díja: 15.000 Ft személyenként
  • SZÉP-kártyával fizetés esetén az utazás költsége:  15.500 Ft személyenként.
  • Az autóbuszbérlés előleg díja 8.000 Ft (SZÉP-kártya esetében: 8.290 Ft) személyenként, mely része a kirándulás árának.
  • A fennmaradó összeget akár utalva, akár a kirándulás alatt készpénzben is ki lehet fizetni.
  • Jelentkezni a weboldalon megtalálható – „jelentkezem” gomb segítségével, vagy a felső menüsor „Jelentkezés” menüpontjára kattintva lehet.
  • Jelentkezés menetét az utazási feltételekben olvashatjátok vagy kérjetek telefonon segítséget tőlünk:
    • Zita: +3620 216 2752
    • Gábor: +3620 4343 895

Várunk Benneteket szeretettel!