Túracipőt és túrabotot készenétbe! Irány Hévíz és Zalaszántó egynapos buszkirándulás keretében!
- Különleges hangulatú meditatív sétára várunk Benneteket a Hévízi Tavirózsa tanösvényen. A két kilométeres sétánkon lombkorona és vízparti szintről csodálhatjuk a természet itteni csodáját.
- Zalaszántó közelében Tátika vár-romját hódítjuk meg egy 7 és fél kilométeres túrával. Ha szereted az erdőt és a medvehagymát, akkor indulhatunk!
Egy fehérvári sütis pihenőt követően…
A Hévízi-tó vize, a Balaton kialakulásával egy időben, mintegy 20-22 ezer éve tört fel. A föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek először a Balatonba ömlöttek. Ám klímaváltozások hatására a Balaton vízszintje lesüllyedt, így a Hévízi-tó egykori hatalmas tómedrében az ott élő buja növényzet elhalt, belőle tőzegláp keletkezett.
A felszínről a mélybe kerülő vizek meglehetősen nagy területről, a Bakonyból, a Keszthelyi-hegységből és a Zalai-dombságról gyűltek össze. A hideg karsztvíz csupán kis mélységbe hatolt, a hévizek jóval mélyebbről érkeznek: a triász kori dolomit rétegekben melegedtek fel. Útjuk során különféle fémeket, kőzeteket oldottak ki, és hoznak magukkal – ebben rejlik gyógyító erejük. (forrás: termalfurdo.net)
A tó mellett, gyönyörű környezetben található a 2,2 km hosszú hévízi Tavirózsa tanösvény, melynek bejárása egy meditatív séta, a világon egyedülálló termáltó véderdejében. Fő látványossága a 15 méter magas lombkorona-megfigyelő kilátó, ahonnan szemügyre vehetjük a különleges erdő lombkoronaszintjét és a tó környékét.
Innen Zalaszántó, Hidegkúti majorig utazunk autóbusszal, kb. 20 percet.
A Keszthelyi-hegység északi részének változatos látnivalói közül kiemelkedik a kúp alakú, vulkanikus bazalt csúcs tetején trónoló Tátika vára. A középkori falmaradványokhoz fenséges bükkszálerdőben kapaszkodunk fel az Országos Kéktúra útvonalán, a hegy tetejéről, a romok mellől szép kilátást élvezhetünk a zalai táj lankáira. Hangulatos erdőn át ereszkedünk vissza a déli oldalon, tavasszal pedig látványos és illatos medvehagyma tengeren át gázolva jutunk le a Tátika hegyéről.
A túra hossza: 7,5 km
A túra időtartama: 3,5 óra, nem sietve és nem siettetve!
Szintkülönbség: 190 m fel, ugyanannyi le
A falutól északra, az országút jobb oldalán lévő major előtt, táblával is jelzett bekötőút indul. A makadámút mentén hagyhatjuk az autót, de kb. 200 métert még beljebb is tudunk menni, oda, ahol a Kéktúra balra lekanyarodik a kocsiútról, ott is van pár hely az autóknak.A túra jellege: Könnyű, családi túra kitűnően jelzett turistautakon, ösvényeken, a visszafelé vezető erdészeti kocsiút jelzetlen. A közvetlen a várromokhoz vezető Kék L jelzésű ösvény meredek szerpentin. A hegy déli oldaláról levezető ösvény nyáron néhol sűrű aljnövényzeten vág keresztül, de jól jelzett, kora tavasszal mindent beborít a medvehagyma. Útközben vízvételi lehetőség nincs. Az országút és az erdészeti út találkozásánál, balra fent a fák között pihenőhelyet és esőbeállót is találunk, de a névadó Hideg-kút vize már sajnos kiszáradt. Induljunk el a murvás úton, 200 m után az Országos Kéktúra jelzései balra, egy kellemes, árnyas gyalogútra kalauzolnak. Pár perc múlva egy nyiladéknál az OKT információs táblájához érünk, majd kellemes utunk lassan, de biztosan emelkedve közelít a Tátika irányába. Termetes bükkfák közt gyalogolunk, ősszel meseszép, színes avarszőnyegen lépdelve, később széles jobb kanyart vesz utunk, előtűnik a Tátika sziklás hegygerince. Kék jelzésű ösvényünk meredekebbé válva ér egy táblás, pihenőpados elágazáshoz.Balra térünk a várhoz vezető Kék L (kék várrom) jelzésű ösvényre, mely meredeken szerpentinezik fel a hegyoldalban. Keskeny kis utunk felkanyarog a vár északi falai alá, majd éles jobb kanyarral ér fel a Tátika tetejére (413 m). A hegytető északi oldalát foglalják el a meglepően jól konzervált falmaradványok, a déli oldalon pihenőpadot, a nyugati végen pedig kilátóhelyet találunk. A falak tetején óvatosan járkáljunk, nagy mélységek tátonganak, főleg az északi maradványok alatt.Tátika első várát, melyet sokan a legelső magyarországi magánvárnak tartanak, a XIII. században, még a tatárjárás előtt építtette a Tátika nemzetség, azonban ez a vár nem azonos a mai romjaival. A tatárjárás után a várat IV. Béla elvette a névadó családtól és a veszprémi püspöknek adományozta, aki új várat épített a Várhegyen, ennek a maradványait láthatjuk ma is. A következő századok során gyakran változtak a vár tulajdonosai, többször királyi birtok is volt. Leghosszabb ideig a gersei Pethő család birtokában volt a XV.-XVI. században. A török fenyegetés miatt az 1500-as évek közepén megerősítették, de 1589-ben a fehérvári bég csapatai megtámadták, kifosztották és felgyújtották a várat, amit már nem is nagyon tudott kiheverni a birtok. A már romos várat kegyelemdöfésként még az osztrák császári csapatok is felgyújtották 1713-ban, hadgyakorlat ürügyén. A Pethő család kihalása után Tátika vára a környék legnagyobb főúri családja, a Festeticsek birtokába került, akik sorsukra hagyták a hegytetőn pusztuló várat. A 2000-es években kezdték el a romok konzerválását, a falak megerősítését, régészeti feltárások is kezdődtek, ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a gondos gazdája a turisták által egyre gyakrabban látogatott, festői Tátikának. Ma már csak az öregtorony (lakótorony) maradványai, várfalmaradványok és néhány boltozatos, beomlott pince látható, a kilátás elsősorban nyugat felé tárul ki, jól látható a Kovácsi-hegy fennsíkjából kiemelkedő, fehéren világító sztúpa hegyes tornya. A vár romjai egész évben szabadon látogathatók.Induljunk vissza a Kék L jelzésű ösvényen a Kéktúra elágazásáig, balra kanyarodva folytassuk túránkat, követve a Kék sáv jelzéseket. Keskeny ösvényünk néhol termetes, idős bükkfák közt halad nagyjából szintet tartva. Tavasszal már elérjük a medvehagymák birodalmát, illatozó ösvényünk jobbról kerüli meg a lefolyástalan, elmocsarasodott Fekete-tó medrét. A tó után egy kicsit sűrűbbé váló aljnövényzetben keresgetjük az ösvény folytatását, majd utunk meredekebben indul meg a Tátika déli oldalában. Szurdokszerű kis völgyben ereszkedünk tovább, a bükköst lejjebb tölgyerdő váltja, majd leérünk az OKT Tátika-oldal nevű jelzőtábla oszlopához, ahonnan pár lépés az újabb, ezúttal Ágota-kút nevű oszlop, mely már a Tátikát délről nagy ívben megkerülő erdészeti út mentén áll.Elhagyjuk a balra térő Kéktúra útvonalát, jobbra ráfordulunk a kőzúzalékos útra, mely a Kék + ritkásan jelzett útja is egyben. Egy kilométer után a Kék + jelzésű útvonal balra tér le Zalaszántó felé, mi maradunk a kényelmes, nem túl változatos erdészeti, jelzetlen úton, melyen még 2 km-t gyalogolva jutunk vissza az Országos Kéktúra már ismert elágazásáig, ahonnan pár perc alatt visszaérünk kiindulási pontunkra. (forrás: kirandulastippek.hu)
A kissé megfáradt csapattal Sümegre utazunk, ahol a Püspöki Palota közelében a Kisfaludy Étterem és Róza Cukrászda vendégszeretetét élvezzük…
A hazaindulást 17 óra körül terveztük.
- Az indulás a XIV. kerület Mogyoródi út és a Hungária körút sarkán lévő murvás parkolóból lesz reggel 7:30 órakor.
- Az egész napos autóbuszbérlés díja: 16.500 Ft személyenként
- SZÉP-kártyával fizetés esetén az utazás költsége: 17.100 Ft személyenként.
- Az autóbuszbérlés előleg díja 8.000 Ft (SZÉP-kártya esetében: 8.290 Ft) személyenként, mely része a kirándulás árának.
- A fennmaradó összeget akár utalva, akár a kirándulás alatt készpénzben is ki lehet fizetni.
- Jelentkezni a weboldalon megtalálható – „jelentkezem” gomb segítségével, vagy a felső menüsor „Jelentkezés” menüpontjára kattintva lehet.
- Jelentkezés menetét az utazási feltételekben olvashatjátok vagy kérjetek telefonon segítséget tőlünk:
- Zita: +3620 216 2752
- Gábor: +3620 4343 895
Várunk Benneteket szeretettel!