Egynapos autóbusz kirándulásunkon a varázslatos Zemplénben barangolunk!

• Boldogkőváralja nem csak egy csodás kilátópont a Tokaj és a Hernád völgyére, hanem egy élő vár! A vár aljában piaci árusok, feljebb étterem és cukrászda, a várban pedig átfogó, érdekes kiállítások várnak bennünket.
• Vizsoly csupán néhány kilométer. Mézes Gergő vendégei leszünk, aki mindent tud a méhek világáról, Nem csak saját termékei rendkívüliek, de mi is kipróbálhatjuk magunkat méhészként.
• Innen visszautazunk a késő-reneszánsz korba és meglátogatjuk Károlyi gróf birodalmát Füzérradványon.

A Boldogkőváralja község felett emelkedő ovális alakú andezittufa hegy tetején az észak-déli irányban elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos Boldogkő vára emelkedik a magasba. A boldogkői vár története meglehetősen bonyolult, és a fennmaradt oklevelek szerint is nehezen követhető. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy a tatárjárás után épült. Mint erődítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte. 
Boldogkő várát IV. Béla király engedélyével építette fel a Tomaj nembeli Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik tagja. IV. László király 1282-ben szerezte meg csere útján.
1388-ban Zsigmond király elzálogosította Czudar Péternek, majd 1396-ban az ő özvegyének és fiának. Boldogkő a hozzá tartozó uradalommal együtt 1427-1453 között Brankovics György szerb despota birtokába került, Tállya, Tokaj településekkel, Regéc és Munkács várakkal együtt.
A vár házasság útján 1890-ben a Zichy család birtokába került, az ő tulajdonuk volt 1945-ig... (forrás részlet: boldogkovara.hu)

A következő programunk feltételesen került a leírásba, mert egyelőre nem kaptunk visszajelzést, hogy kinyitják-e nekünk az amúgy zárva tartó múzeumot vasárnap!

• 1db 45g mézet, az előadást és szezonálisan,
• az időjárás függvényében az aktuális méhészeti munkák bemutatását.
  * Csoportos kedvezmény 20 fő felett: 1250 HUF/fő.
  * Amennyiben csak a mézboltba érkezel, nem kell belépőt fizetned!

Az utolsó állomásunk Füzérradvány, a Károlyi-kastély, ide 15 órára kértünk tárlatvezetésre időpontot.

Radvány a középkorban többnyire a füzéri vár uradalmához tartozott, nevét 1262-ben említette első ízben oklevél. A 16. század második felében Báthory István volt a birtokosa, aki 1585-ben egyik familiárisának, Réthey Péternek adta a falut. Feltehetőleg ő építtette itt az első kúriát, a mai kastély ősét, késő reneszánsz stílusban. Ezt követően többször változott a település tulajdonosa, a kastélyról 1679-ben egy összeírás is készült.
1686-ban I. Lipót király nagykárolyi báró Károlyi Lászlónak adományozta Füzér várát és uradalmát, kárpótlásként a török háborúkban elszenvedett veszteségeiért. Ekkor kezdődött meg a radványi kastély Károlyiak általi birtoklásának – egy rövid megszakítással – több mint két és fél évszázados története. 

A Réthey-féle késő reneszánsz kastélyt később több periódusban átépítették és bővítették különböző zálogbirtokosok, ugyanakkor az így kialakult L alakú épületnek szinte valamennyi részletét lebontották gróf Károlyi Ede birtoklása idején.

Ő volt az első Károlyi, aki állandó lakhelyének választotta Radványt, a kastélyt több periódusban építtette újjá, 1846 tájától egészen 1877-ig.

A koncepciót amatőr tervezőként maga a gróf határozta meg. Építésznek Ybl Miklóst, hazánk egyik legkiválóbb historizáló stílusban alkotó mesterét kérte fel, akinek itt viszonylag korlátozott lehetett a szerepe. Így alakult ki végül az új, reprezentatív, U alaprajzú kastély az észak felől hozzá csatlakozó két gazdasági szárnnyal.

A rezidencia nyolcszögletű tornya például biztosan Károlyi Ede ötlete nyomán született. Ybl Ervin feljegyzése szerint később a család tagjai ezért állandóan gúnyolták Károlyi Edét, magas, keskeny, meglehetősen aránytalan volta miatt piszkavasnak tituláltak.

A rezidencia építésével párhuzamosan a kertet tájképi stílusú parkká alakították, amely a század végére már 170 katasztrális holdat tett ki.

Európai viszonylatban is figyelemreméltó különlegessége a kastélynak a másodlagosan beépített itáliai épületszerkezeti elemek nagy száma. Gróf Károlyi László és felesége, Apponyi Franciska grófnő 1898 és 1913 között ugyanis komplett reneszánsz kandallókat, ajtókereteket, faragványokat vásárolt elsősorban Firenzében – itt főként Stefano Bardini műkereskedőtől – és Párizsban, amelyek beépítésre kerültek a füzérradványi kastélyba. Reneszánsz és késő reneszánsz bútorokat, műtárgyakat is vettek, amelyek révén valóságos múzeumszerű enteriőrök jöttek létre a kastélyban.

Gróf Károlyi István birtokossága idején, 1936–1938-ban pedig Lehoczky György tervei alapján alakították luxus kastélyszállóvá az épületet, és ő tervezte a kastélyparkban álló pavilonokat is, amelyekben szintén szobák kaptak helyet.

Belépő díjak

Felnőtt jegy: 3500 Ft 

Kedvezményes jegy: 1750 Ft

A tárlatvezetés díja: 10 000 Ft/csoport

• Az indulás a XIV. kerület Mogyoródi út és a Hungária körút sarkán lévő murvás parkolóból lesz reggel 7:00 órakor. 
• Az egész napos autóbuszbérlés díja: 18.500 Ft személyenként
  Az autóbuszbérlés előleg díja 8.000 Ft személyenként, mely része a kirándulás árának.
• A fennmaradó összeget akár utalva, akár a kirándulás alatt készpénzben is ki lehet fizetni.
• Jelentkezni a weboldalon megtalálható – „jelentkezem” gomb segítségével, vagy a felső menüsor „Jelentkezés” menüpontjára kattintva lehet.
• Jelentkezés menetét az utazási feltételekben olvashatjátok vagy kérjetek telefonon segítséget tőlünk:
  • Zita: +3620 216 2752
  • Gábor: +3620 4343 895

Várunk Benneteket szeretettel!