Ajánlat:
Budapest, Hősök tere kiinduló ponttól 250 km. Egész napos kirándulás 16 személyes minibusszal 54.000 Ft/busz, azaz körülbelül
3600Ft személyenként.
Virtuális körút Székesfehérvártól Tatáig
A mostani blog egy kicsit rendhagyó, ugyanis nem egy várost szeretnék bemutatni. Tartsatok velem egy virtuális autóbusz kirándulásra, Tác – Székesfehérvár – Csákvár – Gánt – Várgesztes – Tata útvonalon.
Székesfehérvár előtt látogassunk el Tácra, ahol hazánk egyik legjelentősebb római kori romterülete található
Gorsium
A Géza nagyfejedelem által újonnan alapított Székesfehérvár római kori megfelelőjének tekinthető.
A város nevét a III. század végén megjelent Itinerarium Antonini, (római útikönyv) leírásából ismerjük: „Gorsium”. Az egykori város mintegy 200 hektáros területe ma teljesen beépítetlen, helyén ma a Szent István Király Múzeum működteti az ország legnagyobb régészeti parkját. (forrás: wikipedia). A múzeum keddtől vasárnapig látogatható 10-18 óráig.
Visszakanyarodunk néhány kilométert Budapest irányába, következő állomásunk
Székesfehérvár
Nevének eredetére kétféle magyarázat is lehetséges: az egyik szerint az uralkodóház egyes tagjainál, mint például az I. András krónikáiban is több helyen fellelhető „Fehér” előnévre, a másik szerint pedig a Géza fejedelem által épített korai királyi vár és palota építő köveire, vagy fehérre meszelt falaira utal. A Fehérvár utótaghoz csapódó Székes- előtag értelme a királyi székre, vagyis a trónra utalhat, valamint a fehér szó a város minden idegen nyelvű nevében megtalálható.
Bizonyított, hogy a város területe már az újkőkorszakban (i. e. 5. évezred) is lakott volt. A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. A várost 972-ben alapította Géza nagyfejedelem.
Székesfehérvár szabad királyi város jogállását az államalapító Szent Istvántól kapta. A köznyelvben Országalmának nevezett „Fehérvári jog” című alkotás ennek az ősi kiváltságnak állít emléket.
A székesfehérvári Szent István-székesegyház (gyakran Szent István-bazilika) a Székesfehérvári egyházmegye főtemploma, a belváros egyik legjelentősebb műemléke, Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa.
A rendkívül gazdag, erőteljes barokk, néhol gótikus és klasszicista elemeket viselő bazilika elődje az a templom volt, melyet Géza nagyfejedelem alapított a 970-es években, és amit IV. Béla király építtetett át bazilikává. A templom ma is látható formája 1743 és 1771 között készült el.
A Hiemer-ház Székesfehérvár belvárosának egyik kiemelkedő értékű, felújított, egyedileg védett műemléki épületegyüttese, mely három középkori eredetű épület páratlan összeolvadásából jött létre.
Az épület műemléki értékét a jelentős mértékben megmaradt középkori épületmaradványai, a barokk freskók és a külső-belső falakat díszítő stukkók adják.
Melyik nő ne álmodozna arról, hogy párja maradandó emléket állít szerelmüknek? A szerelmes Bory Jenő építész-szobrászművész egy egész várat emelt két kezével felesége és gyermekei számára. 40 nyáron át készült a lenyűgöző alkotás, a város legkülönösebb építménye.
Tovább indulunk északi irányban és Zámoly felől a következő állomásunk
Csákvár
A honfoglalás idejében Szabolcs vajda unokája Csák, mint alapító a település névadója. Nemzetsége a XIII. századik birtokolta a vidéket. Ezt követően a görög égeikumról felvándorolt népcsoport telepedett meg, a péceli kultúrát képviselő népesség pedig elég hosszú ideig élt itt. Rájuk utaló tárgyak és jelek az ásatásoknál kerültek pontosításra. Károly Róbert uralkodása idején 1326–ban a Gesztes vár birtokához csatolták. 1638–ban gróf Eszterházi Miklóst megválasztják nádorrá. Házasságot kötött a Csák nemzetségű Nyári Krisztinával, Csák István lányával, Így lett Csákvárból 307 évig – azaz 1945–ig Esterházy birtok.
A török elvonulása után a népesség szaporítására Esterházy gróf külföldről svábokat hozott be birtokaira. Iparos céhek alakultak meg, melyek 1872–ig tevékenykedtek. Ilyenek voltak a csizmadia, fazekas, kovács, bognár, ács, szabó, szűrszabók és gombkötők, takácsok céhe. Leghíresebb volt a fazekasok céhe. (forrás: wikipedia).
Népszerű a kirándulók körében, a település több vértesi túra kiinduló pontja. 10-15 kilométeres turista utak vezetnek a Báracházi-barlang, Pamlagvölgyi-barlang, Háromszarvas-völgy, vagy Vérteskozma irányába.
Most pedig
Gánt
település melletti – mára már múzeumként üzemelő – Bauxit bányához megyünk. Bauxitbánya múzeum. Felhagyott - kb. 127500 m2 területű - bányagödör, a hajdani bauxitbányászat egyik emléke, mely ma Bauxitföldtani Parkként üzemel. Az itt kialakított, 3,5 km-es tanösvényen 13 állomás van. Fura hely, mintha a Marson sétálnánk, érdemes megnézni!
Várgesztes
mellett haladunk el. A községtől negyedórás séta vezet dél felé az Országos Kéktúra útvonalán a Gesztesi várig. A korábban valószínűleg vadászkastélyként működő épület a 15. század óta szolgál erődítményként. A tatárjárás után épült királyi vár első írásos említése 1326-ból ismert. Sokáig nem volt különösebb hadászati jelentősége, elsősorban vadászkastélynak használták, s az uralkodók időnként zálogba adták. Az épület falai közt több középkori uralkodónk is megfordult, birtokosai gyakran cserélődtek. A műemléképület korábban megtekinthető volt, emellett turista- és diákszállóként, illetve étteremként üzemelt. 2014-ben a vár állami tulajdonba került, ez év márciusától kezdve a leromlott állapotú váron veszélyelhárítási munkák kezdődtek, így a vár jelenleg nem látogatható.
Utolsó állomásunk már átnyúlik Komárom-Esztergom megyére, rövid buszozás után elénk tárul
Tata
Ősidők óta lakott település, ezt az itt feltárt, ősemberre utaló régészeti leletek is bizonyítják. Az évezredek során a kedvező létfeltételek, a hévforrások mindig a környékre vonzották az embert. A tatai porhanyó-bányában körülbelül százezer éves, a Würm-eljegesedés korai szakaszából való származó telepet tártak fel. Az ősember itt is kiszáradt mésztufa-medencékbe telepedett be. Vértesszőlősön feltárt ásatásokon mutatják be a Darwini fejlődés máig vitatott állomását.
Tata az Árpád-házi uralkodók idején királyi birtok volt. Az itt lévő bencés apátságról a IX. századból fennmaradt írásos emlékek tudósítanak. 1410 után a tatai vár Zsigmond kedves tartózkodási helye volt. Gyakran szállt meg itt, és 1412-ben, a tatai várban fogadta Jagelló Ulászló lengyel királyt, VII. Erik dán királyt, Marchiai Jakab főinkvizítort. A történészek az ő uralkodása idejét nevezik Tata első fénykorának. A Tatát Tóvárostól elválasztó Öreg-tó hatására a Tótváros névalak 1755-től Tóvárosra módosul.
A tatai uradalmat, tatát és a környező falvakat 1727-ben az Esterházyak ifjabb fraknói grófi ágába tartozó Esterházy József vásárolta meg.
Tata közepén az Öreg-tó terül el, partján áll a Tatai vár. A vár mellett az Esterházy-kastély áll, utána a Hősök tere következik, ahol többek közt az egykori zsinagóga és az I. világháborús emlékmű található. E mellett van a Tanoda tér, ahol a gimnázium és a kollégium található. Ettől távolabb Tata óvárosának központjában a Kossuth tér terült el, a Római Katolikus plébániatemplommal és a városházával. Ebből nyílik a Kocsi utca a református templommal, felette magasodik a Kálvária-domb, a kilátótoronnyal és a geológiai parkkal. A vártól északkeletre a tóvárosi városrész található az Országgyűlés térrel, ahol a Harangláb és a Kapucinus templom látható. Innen indul az Ady Endre utca a Kristály Hotellel, e mellett van az Erzsébet tér, ahonnan az Angolkert nyílik a Cseke-tóval a műromokkal és a kis-kastéllyal.
Ha szeretnél velünk tartani és nem csak virtuálisan buszozni, várunk szeretettel április 8-án a Facebook-on szerveződő utazásra. Jelentkezni a képre kattintva is lehet.
Legnépszerűbb rendezvényei, látványosságai a Barokk Fesztivál augusztusban, az Öreg-tavi Nagyhalász Fesztivál minden év október harmadik hetében és a Tatai Vadlúd Sokadalom november végén.
Az idei évben pedig az alábbi programokat kínálja a város:
Április 9: Böjti karikázó a Kossuth téren
Április 29: Szent György napi Lovasünnep
Május 19-20-21: Tatai Patara Török kori Történelmi Fesztivál, május 20-án Katonazenekari Fesztivállal
Június 16-17-18: Tatai Sokadalom
Június 23-24-25: Víz, Zene, Virág Fesztivál
Július 22: Tündér Mese Fesztivál
Július 29: Pezsgőgyári Regionális Díjugrató Lovasverseny és Kertvárosi Nap
Augusztus 5: Tatai Minimaraton, Borünnep és Halnapok
Augusztus 14-25: Schiffer Ervin Nemzetközi Zenei Mesterkurzus és Barokk Fesztivál
Szeptember 30: Lóvoda Nap
Október 20-21-22: Öreg- tavi Nagy Halászfesztivál
November 25: Tatai Vadlúd Sokadalom
December első hétvégéjétől Adventi Örömök a Kossuth téren
December 9: Póni Mikulás Kupa
December 31: Szilveszteri futás
4 Responses