Ajánlat:
Budapest, Hősök tere kiinduló ponttól 140 km. Egész napos kirándulás 16 személyes minibusszal 46.000 Ft/busz, azaz körülbelül
2900 Ft személyenként.
Eger
nekem mindig a legkedvesebb városom marad. A Budapesttől körülbelül 140 kilométerre lévő város, több nevezetességgel, látnivalóval bővelkedik.
Egerről mindenkinek először a törökök felett aratott 1552-es győzelem jut eszébe, de a város több mint ezeréves múltjából nem csak ezt az egy kiemelkedő eseményt említhetjük ki, hanem egész évben számos fesztivállal és különböző rendezvényekkel várják a városba látogató vendégeket.
Szent István az 1009 előtt szervezett tíz püspökség egyikének székhelyévé tette. Az első, mára elpusztult székesegyház a Várhegyen állt, körülötte alakult ki a város történelmi magja. A 11. századból egy kör alakú templom és egy kisebb palota maradványait is feltárták.
A város számos nevezetességei közül ebben a bejegyzésben inkább azokat említeném, ami kevésbé ismertek.
Camera Obscura
A belvárosban a székesegyházzal szemben található az Eszterházy Károly Egyetem. A Líceum tetején magasodó Egri Csillagda (művésznevén a Spekula) az ország legrégebbi műemlék csillagvizsgálója.
A torony egyetlen hátránya, hogy fel kell gyalogolni a legtetejére, mert egészen a 10. emeletig lesznek érdekességek, látnivalók. Ennek a sok mindennek az összefoglaló neve: Varázstorony. A 10. emeleten a Camera Obscura kicsi és sötét kamrájában egy kör alakú asztalt kell majd bámulni. Működésében is érdekes, ahogy a lyukkamera a város élő képét vetíti elénk.
A város a város alatt az ország 7 építészeti csodájának egyike.
A török megszállás után, 1687-ben, az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akart a várban lakni. A püspökség a polgári városban vásárolt két építési telket, és a palota építéséhez szükséges tufa követ az újonnan épülő palota alóli dombból termelték ki. Ezáltal egyrészt megépült a palota, másrészt kialakult az a hatalmas pincerendszer, ahol a Hatvantól Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok tizedét (dézsmát), az egyházi adót tárolták. Ez jó esztendőkben évente 11-12 millió liter bort jelentett.
A pincerendszer a Hatvani kaputól a Rác kapuig, közel 4 kilométer hosszan nyúlt el város alatt. A pince legszebb része az Oszlopcsarnok, ahol 7 x 7 pinceág sakktábla-szerűen hálózza be a teret.
Demjéni Gyógyfürdő Aquapark és Barlangfürdő
A Bükk és a Mátra találkozásából, több évezreddel ezelőtt született egy csodás völgy, kis hegyekkel, dombokkal, lankákkal körül ölelve, védve. E pompás, hegyes-dombos vidéket valószínűleg az Isten is jókedvében teremtette.
A Bükk és a Mátra találkozásából, több évezreddel ezelőtt született egy csodás völgy, kis hegyekkel, dombokkal, lankákkal körül ölelve, védve. E pompás, hegyes-dombos vidéket valószínűleg az Isten is jókedvében teremtette. Az újkori demjéni Termál Völgy megálmodói római kori fürdő hangulatát varázsoltak e mesebeli tájba. A lankás dombok között megbúvó völgy szubmediterrán éghajlata segít abban, hogy a fürdő örömeit mind a 4 évszakban élvezzük.
Síkfőkút és környéke
Az 1930-as évektől Eger város kedvelt kirándulóhelye volt, ebben az időben épült a turistaház is, melyet azóta már többször átépítettek, és ekkor alakították ki a felső tó jelenlegi formáját is.
Hajdan a természet által, majd mesterségesen is kialakított tavak környéke, a Szent Imre-forrás és a mellé épült turistaház összessége.
Szomolyai kaptárkövek
A kaptárkövek olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak. Ezek a földtani alakzatok az ember formaalakító tevékenységének nyomait is magukon hordozzák, ezért régészeti, néprajzi, kultúrtörténeti értéket is képviselnek.
A Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben helyezkedik el a nyolc nagyobb, fülkés sziklára, kőkúpra tagolódó riolittufa vonulat, mely Magyarország legtöbb fülkével (117 db) rendelkező kaptárkő-csoportja. A sziklaalakzatok fülkéinek rendeltetéséről, készítőik kilétéről, a fülkék koráról számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született.